Mostanában több aukciósház kínálatában találkozhattunk színes, álomszerű jeleneteket megidéző festményekkel, amelyekről az avatatlan szem is egyből megállapíthatja: egyazon festő keze munkái. A képek alkotója Balázs János, cigány származású festőművész és költő. Munkái jól szerepelnek az aukcióspiacon, rendre a kikiáltási ár többszöröséért kerülnek az új tulajdonoshoz, úgy tűnik tehát, hogy a látomásos világ megérinti a műkedvelő közönséget.
Mivel a közeljövőben a festő újabb két alkotása kerül kalapács alá, a műtárgy.com úgy gondolja, ideje megemlékeznünk a művészről.
Balázs János, Fantázia, 1975. Virág Judit Galéria, 54. Téli aukció, kikiáltási ár: 380 000 Ft.
Balázs János 1905-ben született Alsókubinban, és 1977-ben hunyt el Salgótarjánban. Habár fiatalon rajzolt és festegetett, az élet viharaiban eltávolodott az effajta alkotótevékenységektől, és csak hatvanhárom évesen fogott hozzá újra.
Iskolába keveset járt, de ez elég volt ahhoz, hogy írni és olvasni megtanuljon, és az olvasás által a világ dolgaiban tájékozott emberré váljon, aki magyar és külföldi klasszikusokat is mohó élvezettel „fogyaszt”.
A losonci katonaság után 1944-ben hadifogságba esett, három évet húzott le a szaratovi hadifogolytáborban. Hazatérve lelkileg és fizikailag megtörve tovább alkotott, élete végéig Salgótarjánban maradt. Remeteként, a világtól evonultan élt, tisztelői, barátai vittek neki festéket és vásznat. Verseket is írt, amelyekkel édesanyja ínségesebb időkben olykor befűtött.
A remete-létről így vall a művész: „Mert hátat fordítottam az egész világnak, kivéve azt a kicsinyke tért, amelyben elfér az én életemnek különös világa. Otthonomban az egyszerű, szegényes környezet; távol tőlem a szabad térség pompás gazdagsága ezernyi változatban. Mindig riadoztam az emberek társaságától, ha nem volt muszáj, nem is tartózkodtam még csak közelükben sem."
Balázs János a háza előtt, 1975
F. Mihály Ida művészettörténész 1971-es látogatásakor a festő otthonában több száz festményt talált felhalmozva, amelyek egyedi festői kifejezésmódról tanúskodtak. A naiv, élénk színekkel megfestett világban álmok és mesék fonódnak össze a mindennapi élet hatásaival, és alkotnak egy, már-már mágikus realizmusra hasonlító, hullámzó egészt. „És mégis létező valamik; éltető mindenségünkben akár látott, akár nem látott képekben összeborulnak az események anyagai: mintha a végtelen, élő idő suhanna a mulandó ürességbe, amelynek csekélyke részét még teljesen nem ismert világunk, benne s rajta az emberiség titokzatosan ezerrétű, tarka volta töltené ki.
Képeimen ilyenféléket látok. Óh, balga ember! Ki hiszi ezt el neked? Bizony mondhatom: sokszor én is megrendülök ebben a hitemben.” - írja Balázs János.
Balázs János, Álom. Virág Judit Galéria, 54. Téli aukció, kikiáltási ár: 240 000 Ft.
Első kiállítása 1971-ben nyílt Salgótarjában, amire nem ment el, mondván, hogy a képeket már úgyis ismeri. A közönség ezután gyorsan felfigyelt rá, 1972-ben már dokumentumfilmet is készítettek róla, később megjelent saját verseskötete Füstölgések címmel.
A hirtelen jött népszerűség megviselte, életének utolsó éveit ágyhoz kötve, lebénultan töltötte, 1977-ben, hetvenegy évesen hunyt el.
2002-ben Versek – Vallomások – Látomások címmel Salgótarján támogatásával megjelenhetett egy kiadvány, amelyben a művész önéletrajzi írásait és költeményeit is olvashatjuk, 2009-ben „Cigány méltósággal” címen jelentette meg a Kieselbach Galéria a Balázs János munkásságát bemutató albumot. Szintén 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémia a „Magyar Örökség” posztumusz díjat ítélte a művésznek, a díjat Botos Zoltán festőművész, egykori támogató és barát vette át.
Balázs János, Szétlátásaim a világba
Úgy tűnik, teljesült a festő kívánsága:
„Erősen akarom, hogy írott dolgaim, műveim ne csak hallgassanak elrejtve kunyhómban, mint ahogy ezt hosszú évekig tették, hanem hosszú alvás után ébredjenek végre fényes napvilágra.”
Szerző: Járfás Eszter, műtárgy.com
