Idén márciusban jelent meg a művészeti piac legfontosabb elemzése, az USB és az Art Basel The Art Market 2018 riportja, melynek legfontosabb eredményeiből válogat most a műtárgy.com. Mivel idén a TEFAF nem adja közzé a szokásos éves elemzését, így ennek az Art Baselen bemutatott áttekintésnek az eredményeit lehet a globális műtárgypiac legfontosabb helyzetelemzésének tartani.
Két nehezebb, csökkenő forgalommal járó év után a globális műtárgypiac 2017-ben újra növekedett, mégpedig nem is akárhogy: az éves forgalma 63,7 milliárd dollár volt, ami 12%-os növekedést jelent a 2016-ös forgalomhoz képest, és mind az aukciós, mind pedig a galériás eladások is növekedést produkáltak. Az eladott alkotások száma szerényebb mértékben, 8%-kal növekedett, de ez azt is jelenti, hogy az eladott műtárgyak átlagos ára még dinamikusabban nőtt, elsősorban a legdrágább alkotások szektorában. Az aukciós piac az összes eladás 47%-át adta, míg a galériás értékesítés a piac 53%-át adta.
A piac földrajzi megoszlása nem hozott nagy meglepetéseket: az USA, Kína és az Egyesült Királyság birtokolja a teljes forgalom 83%-át. Az USA adta 2017-ben a piaci forgalom 42%-át, míg Kína átvette a második helyet a britektől. A globális jólét egyre dinamikusabb Ázsiába vándorlása miatt várható, hogy a következő években a földrésznek a műtárgypiacon játszott szerepe is növekedni fog.
A galériák éves forgalma 2017-ben 4%-kal növekedett, a műkereskedők 59%-a számolt be növekedésről, 13%-a stagnálásról, míg 28%-a visszaesésről. A kevesebb, mint 500.000 dolláros éves forgalmat bonyolító műkereskedők szegmensében visszaesés volt tapasztalható, míg a legnagyobb növekedést az 50 millió dollár feletti forgalommal bíró galériák produkálták.
2007-ben minden bezáró galériára öt galérianyitás jutott, 2017-ben ugyanakkor már több galéria zárt be, mint nyitott meg. Míg a galéria bezárások száma változó, a nyitások száma folyamatosan csökken: 2017-ben 87%-kal kevesebb galéria nyitotta meg a kapuit, mint 2007-ben.
Ehhez képest az aukciós eladások 27%-kal növekedtek 2017-ben. A 2007 és 2017 közötti időszakot vizsgálva azt láthatjuk, hogy az ezer és egymillió dollár közti alkotások piaca visszaesett, míg az egymillió dollárnál drágábbaké radikálisan nőtt. 2017-ben legerősebben az impresszionista és posztimpresszionista szektor növekedett (71%-kal), és ezt követte a régi mesterek piaca (64%-kal), melynek forgalmát elsősorban Leonardo da Vinci Salvator Mundi képének az eladása dobta meg.
A 2017-es év nagy nyertesei voltak a művészeti vásárok 17%-os növekedésükkel, és így ezek már a galériás eladások 46%-át ezek adják. Az év másik nagy nyertese az online műkereskedelem, melynek forgalma 2017-ben 5,4 milliárd dolláros rekordot ért el. Az online eladások kiemelten sikeresek az új vevők között, akiknek a 40-45%-át ez a platform hozza be a műtárgypiacra.
Az UBS elemzése az amerikai milliárdosok műgyűjtési mintázatait is vizsgálta, mivel a globális az ultragazdagok (Ultra-High Net Worth Individuals - UHNWIs) száma világszerte folyamatosan nő. Az amerikai milliárdosok 35%-a aktív a műtárgypiacon, de a nagytöbbségük az 50.000 dollárnál olcsóbb művek közül szokott vásárolni. 73%-ukat motiválja a szenvedély a műtárgyvásárlásnál, míg a befektetési szempont csak 32%-ukra jellemző. Bár 73%-uk bír személyes pénzügyi tanácsadóval, csak 8%-uknak van művészet tanácsadója.