A múzeumok sokszor nem a nyári időszakban nyitják meg a legizgalmasabb és legfontosabb kiállításaikat, de ez mintha idén nyáron itthon máshogy lenne. A műtárgy.com most olyan nyári kiállításokat válogatott össze, amikre mindenképpen érdemes figyelni és megnézni. A bemutatott tárlatok a 4. és a 21. század között, a legkülönbözőbb művészeti irányzatokat ölelik fel, így biztos, hogy mindenki megtalálja közöttük az érdeklődésének megfelelőt is.
A késői római császárkor egyik legjelentősebb kincsleletét, a Seuso-kincset az 1970-es években fedezték fel Székesfehérvár térségében, majd nyoma veszett, és rövidesen a nemzetközi műtárgypiacon bukkant fel, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg.
A magyar államnak végül 2014-ben és 2017-ben sikerült megállapodnia a brit tulajdonosokkal, a Seuso-kincs így kompenzációs díj fejében, két részletben visszakerülhetett Magyarországra. Az elmúlt fél évben a kincs különböző vidéki városokban volt kiállítva, de mostantól a Nemzeti Múzeumban nyeri el végleges őrzési helyét, először a József nádor-teremben, utána pedig az állandó kiállításon.
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Dabasi András, Kardos Judit
Ha kicsit más értelemben is, de a Fugában látható kulturális gyakorlatok is a föld alól, a felejtésből kerültek elő. Ez a kiállítás, mely egy nemzetközi kutatási projekt eredménye, az 1960-1980-as évek kelet-európai alternatív kultúráját mutatja be, és azokat a jellemzően magángyűjtőket és intézményeket, akiknek köszönhetően ez a gazdag, underground kulturális kincs fennmaradt. A kiállítás jól és alig ismert hazai és közép-kelet-európai archívumok anyagából válogat, és a gyűjtemények kialakulását, létrejöttük célját, társadalmi és politikai környezetüket állítja a középpontba.
Beatrice koncert 1978-ban. Fotó: Urbán Tamás
Az idei nyár legnagyobb hírverésű magyarországi kiállítása a Nemzeti Galériában lesz látható, mely a 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendez tárlatot. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából, több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre, köztük művész védjegyévé vált önarcképek is. Az életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók betekintést engednek Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Emellett a Nemzeti Galériában érdemes rászánni az időt a Cate Blanchett főszereplésével készült Manifesto című filminstallációra is.
Önarckép majmocskával, 1945/Col. Museo Dolores Olmedo, Xochimilco, México, Fotó: Erik Meza/Javier Otaola
Az Országos Széchényi Könyvtárban látható kiállítás a magyar képregény történetének néhány meghatározó fejezetét mutatja be. A tárlat nemcsak a képregényre, mint önálló művészeti formára és az önkifejezés egyik lehetséges módjára hívja fel a figyelmet, hanem a képregényes adaptációkra és az ezek alapjául szolgáló magyar irodalmi művekre is. De nem csak a képregény történetét mutatja be a tárlat, hanem olyan kortárs alkotóktól is láthatunk műveket, mint Baranyai (b) András, Csepella Olivér, Gróf Balázs vagy Stark Attila.
Fotó: kepregeny.blog.hu
Yoko Onót sokan csak John Lennon özvegyeként ismerik, pedig saját jogán, elsősorban a fluxus áramlataiban alkotó képzőművészként is jelentős. Most a szentendrei Art Capital művészeti fesztivál keretében az 1980-1990-es években készült művei kerülnek kiállításra, többek közt a Bastet című, világító szemű macskákból álló installációja is.
Yoko Ono: Bastet (1988) Fotó: Deim Balázs
Mindeközben július 13-tól pedig a Ludwig Múzeum mutatja be Yoko Ono egykori élettársának, a magyar származású Havadtőy Sámuelnek (Sam Havadtoy) a munkáit. A kiállítás Havadtoy New York-i éveivel foglalkozik, akinek az 1970-1980-as években a város meghatározó művészeivel kialakított munkakapcsolatai nagy hatással voltak formálódó művészetére. Andy Warhol, Keith Haring, Yoko Ono és sokan mások gyakran vonták be művészeti projektjeikbe a fiatalon New Yorkba érkező, belsőépítészként dolgozó Havadtoyt.
Havadtőy Sámuel: A játszma 4. Forrás: Ludwig Múzeum
A Műcsarnokban megrendezett Nemzeti Szalonok sorában 2018-ban azon népi kézműves mesterek, művészek mutatkoznak be, akik alkotó munkájukban a népművészeti hagyományt tekintik ihlető forrásnak. A kiállítás 12 terme áttekinti a hagyományos paraszti kultúrából merítő kortárs kézművesség különböző ágait és irányzatait.