A női alkotók műalkotásai sokszor jóval férfitársaik munkáinál alacsonyabb áron kerülnek kalapács alá, azonban ez inkább a társadalmi berögződéseket és nem az alkotásaik minőségét jelzi. Hogy ez ne maradjon örökre így, a műtárgy.com friss ajánlójában olyan kiváló hazai női művészek munkái közül válogat, akiknek a képein érdemes elidőzni. 

A női alkotók korábban sokszor inkább csak az alacsonyabb rendűnek tekintett iparművészetek terén kaptak kibontakozási lehetőséget, vagy pedig egy nagynevű művészcsaládba kellett születniük, hogy alkothassanak, mint azt a 17. századi Artemisia Gentileschi esete példázza. Emellett a női művészeket, ha megszólalási lehetőséghez is jutnak, sokszor úgy kategorizálják, hogy csak a sajátos női sorsról, élethelyzetekről szólhat a művészetük, és ritkán tekintenek úgy rájuk, mint akik ugyanolyan joggal szólalhatnának meg a művészet és az élet egyetemes kérdéseiről, mint férfi kollégáik. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének nagyszerű női alkotók a művészettörténetben és a műtárgypiacon, ezért az alábbiakban olyan 20. századi magyar művésznők munkái közül válogatunk, amikre licitálni is lehet a következő hetek hazai aukcióin. 

Az idén 85 éves Keserü Ilona pályája az 1960-as évek neoavantgárd művészetével indult és lett a hazai absztrakt művészet egyik kiemelkedő alakja. Ezen a képén egyszerre vannak jelen a kalligrafikus vonalak és a strukturált színpaletták.

Krizsánné Csíkos Antónia a Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd férjével együtt a Nagybányai művésztelepen dolgozott, ami nagyban alakította művészetét, azonban annyi más művésszel ellentétben ő és férje egész életüket Nagybányán élték le. A most kalapács alá kerülő képen is a nagybányai Szent István-torony látható.

A saját női létét és testét is gyakran tematizáló kortárs alkotó, Fajgerné Dudás Andrea festményének bal oldalán tulipánokat, lehullott szirmokat és tulipánmintákat láthatunk, míg a kép jobb oldalán az alkotó saját neve van szinte sorminta szerűen végigfestve.

Az Omara néven is ismert Oláh Mara korunk talán legjelentősebb cigány festőnője, akinek művei a 2007-es Velencei biennále Roma pavilonjában is ki voltak állítva. Ez a szövegekben gazdag kép egyszerre teszi témájává a női sorsokat, a cigányságot és a prostitúciót is.

Verebics Ágnes idei, egy fekete párducot ábrázoló képe gazdag asszociációkat kelt. Egyszerre juthat eszünkbe az 1960-1970-es évek amerikai Black Panther nevű fekete, militáns polgárjogi mozgalma és az azonos című film, ami idei év egyik legsikeresebb és legvitatottabb mozija volt.

Járitz Józsa az 1910-es években Iványi Grünwald Bélától tanult festeni, majd az 1920-as évek jelentős részét külföldön, Párizsban töltötte, ahol olyan alkotókkal ismerkedett meg, mint Mondrian és Picasso.