A fürdőzés mindig is kedvelt témája volt a művészeteknek, és a korán beköszöntő nyári időjárás örömére, idén májusban a műtárgy.com is egy fürdőzőket ábrázoló műtárgyválogatással köszönti az aukciós szezont. 

Fürdőzőket már évezredek óta ábrázolnak a műalkotások. Ismerünk számos olyan görög vázát, amin fürdő alakokat láthatunk, a középkorban pedig leggyakrabban illusztrált könyvek lapjain bukkantak fel fürdőző jelenetek. A későközépkortól fogva pedig különösen kedveltté vált a téma ábrázolása, elég csak Dürer vagy Rembrandt képeire gondolni. A 19. század művészete is kedvelte a fürdőzést, mit témát, Degas, Cézanne vagy Ingres is több ilyen képet festett. 

A fürdőzés témája egyes művészeknél a női test erotikusságát hangsúlyozza, másoknál pedig éppen a kiszolgáltatott, intim pillanatok megmutatását. Természetesen vannak olyan képek is, melyek a témát az ember és természet viszony megvilágítására használják. Az alábbiakban olyan fürdőző képeket válogatunk, melyek mind licitálhatóak lesznek partnerünk művészeti aukcióján a jövő hét folyamán. 

Válogatásunk egyetlen külföldi képe, az ukrán Alekszej Vlaszov festménye tökéletesen sűríti magába a nyári hangulatot, miközben megidézi az art deco művészet klasszicizáló vonalát is. 

Lotz Károly századfordulós neoreneszánsz festménye ugyanazt a témát dolgozza fel, mint Botticelli Vénusz születése című képe, de Lotznál a mitológiai keret szinte csak apropó a meztelen női test ábrázolására. 

A tavaly tavaszi aukciós szezon egyik sztártétele volt Iványi Grünwald Bélának az 1909-es nagybányai Fürdőző nők című képe, idén tavasszal pedig ennek az egyik tanulmánya kerül kalapács alá. 

Csók István az 1910-es és 1930-as évek között számos Renoir ihletésű képet festett lányáról, Züzüről. Csóknak ugyancsak kedves témája volt a Balaton, így könnyen lehet, hogy ezen a képen Züzü a magyar tenger habjaiban fürdik. 

Zsuzsanna és a vének ószövetségi története egyszerre tragikus és komikus, mivel két vénről szól, akik nem csak meg akarták lesni a fürdőző Zsuzsannát, hanem meg is akarták erőszakolni, majd miután ez nem sikerült, megpróbálták hamis vádakkal illetni. Szabó Vladimir képe inkább a történet komikus oldalát, a kéjsóvár vének vágyainak nevetségességét hangsúlyozza. 

Bukta Imrének ez a képe ajánlónkban az egyetlen, mely nem fürdőző nőket, hanem férfiakat ábrázol. A képen az Egerszalóki fürdő látható, mely egész közel esik Bukta falujához, Mezőszemeréhez.