Idén januárban volt 775 éve, hogy a leghíresebb magyar női szent, Árpád-házi Szent Margit megszületett, és ennek kapcsán egy, az évfordulóra készült emlékérmét mutat be a műtárgy.com.
Az emlékérmék veretése már az ókori rómaiaknál is szokásban volt, igaz sokáig nem különültek el az emlékérmék és a hétköznapi használatban is forgalomban lévő pénzérmék. Így a rómaiak olyan pénzérméket is használtak a mindennapokban, amik egy-egy sikeres hadjáratra és hódításra emlékeztek. Bár számos emlékérme készült az elmúlt évszázadokban is, a műfaj igazi virágkora a második világháború után köszöntött be, amikor megugrott az emlékérmék száma. Ebben az időben jelentek meg az első olyan emlékpénzérmék is, amiket nem nemesfémre, hanem valamilyen hétköznapi ötvözetre vertek. Sőt, ebben az időszakban kezdett el elkülönülni a két műfaj az emlékérméken belül: azok, amik megjelennek a hétköznapi forgalomban is, és azok, amik nem a mindennapi készpénzhasználóknak, hanem specifikusan a numizmatikai gyűjtőknek szólnak.
A most forgalomba kerülő Szent Margit emlékérmék az utóbbi, a gyűjtőket megcélzó csoportba tartoznak, mivel 2.000 és 50.000 forintos névértékük nem illeszkedik a hazai fémpénzek szokásos értékeihez.
Az érméken ábrázolt Szent Margit 775 éve született, azonban nem Magyarországon, hanem a dalmáciai Klissza várában. Ennek oka az, hogy születése éppen a Tatárjárás idejére esett, amikor a vesztes muhi csata után Margit apja, IV. Béla és családja Horvátországba menekült a tatár hadak elől.
Szent Margit a hírét és a szentségét is a különösen mély vallásos hitének köszönhette, mivel felnőtt életét a Domonkos rend apácájaként a Margit-szigeti kolostorban töltötte. Így a korábban a Nyulak szigete nevet viselő sziget is róla kapta a mai nevét.
Szent Margit születésének évfordulójára idén a Magyar Nemzeti Bank bocsát ki két emlékérmét, melyeket a Magyar Pénzverő Zrt. ver és forgalmaz. Az 50.000 forint névértékű, 6,982 grammos aranyérméből mindösszesen 2000 darab készült, míg a 2000 forint névértékű, 4,2 grammos színesfém érméből jóval többet, összesen 5000 darabot vertek.
Az arany emlékérme előlapja
Az érmék előlapján a margitszigeti domonkos kolostor romjai láthatók, azoknak a mai, romos formájában, míg az érme hátlapja még több művészettörténeti érdekességet tartogat. Ide Szöllőssy Enikő, a magyar érmeművészet egyik kiemelkedő alakja Szent Margit alakját helyezte el, mégpedig annak az egyik leghíresebb ábrázolását átdolgozva. Ez az eredeti ábrázolás pedig az internacionális gótika kiemelkedő mesterének, Simone Martininak az assisi Szent Ferenc-bazilikában található képe. Ez a Martini-kép is jól mutatja, hogy milyen kultusza volt Szent Margitnak a középkorban Magyarországon kívül is, hiszen mindössze ötven évvel a szent halála után, 1318 körül festette a művet Martini. A hátlapon található a "SZENT MARGIT" körirat, illetve az érme alján az "1242-1270" dátumok szerepelnek, melyek a Szent születési és halálozási évei.
Az arany emlékérme hátlapja
Az új Szent Margit emlékérme egy új, az Árpád-házi Szenteket bemutató emlékérme-sorozat első darabja.
