2016 utolsó nagy történése a műtárgypiacon az volt, hogy a lengyel állam megvásárolta a Czartoryski gyűjteményt. A műtárgy.com legfrissebb cikke ennek az üzletnek a hátterébe és a gyűjtemény jelentőségébe enged bepillantást.
A Czartoryski gyűjtemény Európa egyik legjelentősebb magán-műgyűjteményének számít, Kelet-Európában pedig talán nincs is párja. A kollekcióban 250.000 történeti kézirat és dokumentum található, melyek közül számos a lengyel királyokhoz kötődik. Ezen túl 86.000 műtárgyat tartalmaz a gyűjtemény, melyek közül 593 kiemelt jelentőségű műalkotás. A gyűjtemény sztárdarabjai Rembrandt Tájkép a jó szamaritánussal című festménye, Dürer, Rembrandt és Renoir rajzai, de legfőképpen Leonardo Da Vinci 1489-1490-ben festett Hölgy hermelinnel című portréja.
A 105 millió dollárról (azaz durván 30,6 milliárd forintról) szóló vásárlási szerződést Piotr Glinski, lengyel miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter írta alá, aki úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás célja az, hogy a gyűjtemény örökre Lengyelországban maradjon. Ebből a szempontból ez a vásárlás illeszkedik a jobboldali lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság törekvésébe, amely ezt a lépést is a lengyel nemzeti öntudat megerősítése részeként fogja fel.
De érdemes még visszatérni a vételárhoz, mert a 105 millió dollár egy ilyen nagyságrendű gyűjteményért már ránézésre is nagyon kevés, és még inkább így van, ha hozzátesszük, hogy a gyűjtemény becsült értéke 2 milliárd dollár körül van. Nem is véletlen, hogy Piotr Glinski úgy nyilatkozott, hogy ez a tranzakció inkább adományozás, mintsem piaci vásárlás. A Czartoryski-család réséről pedig Adam Karol Czartoryski úgy nyilatkozott, hogy őt csak az motiválta, ami az őseit is, hogy a lengyel nemzetet szolgálja.
Azonban a kép messze nem ilyen egyszerű és rózsaszín. A Czartoryski-alapítvány vezetősége már a tárgyalások hírére tiltakozott, és úgy érveltek, hogy az alapító nyilatkozat szerint a gyűjtemény oszthatatlan és nem átruházható. December folyamán az alapítvány vezetősége le is mondott, miután a tárgyaló felek kizárták őket a tárgyalási folyamatból. A lemondott vezetőség úgy nyilatkozott, hogy a gyűjtemény eladását nem ellenzik feltétlenül, de azt igen, hogy az áron alul és átvilágítás nélkül legyen értékesítve, és attól félnek, hogy szétszóródhat a gyűjtemény. Az aláírt szerződés pedig nem csak a gyűjtemény jogait adja át a lengyel államnak, hanem a hiányzó, de visszaszerezhető darabokért is. Ezek közül a legfontosabb alkotás Raffaello képe, az Egy fiatal férfi portréja, melyet a nácik raboltak el a gyűjteményből, és ami azóta se került oda vissza. Azonban a gyűjteményhez összesen 800 eltűnt darab tartozott, és a szerződés szerint ezek, visszaszerzésük esetén mind a lengyel államot illetik.
A lengyel kormány tervei szerint a gyűjtemény mostantól inkább fogja szolgálni a nemzetépítést, mint a művészettörténeti kutatást és múzeumi bemutatást, mivel úgy döntöttek, hogy a Hölgy hermelinnel című képet, amely 2009-ben Budapesten is látható volt a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig: Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című tárlatán, a jövőben nem fogják kölcsönadni. A lengyel kormány, nem meglepő módon, az év végi költségvetési hiány terhére vásárolta meg a képet, mivel úgy éveltek, hogy a deficit alacsonyabb lett a vártnál.
Egy biztos, hogy a gyűjtemény látogathatósága egyelőre nem változik. Ahogy eddig is, úgy 2017-ben is látogatható marad Krakkóban, azonban arra még várni kell, hogy kiderüljön, hogy a lengyel kormány miért juthatott hozzá ilyen olcsón a gyűjteményhez.
