2016 november 9-én a republikánus Donald Trump lett az Amerikai Egyesült Államok új elnöke. A hír hallatán senki nem maradt közömbös, szem nem maradt szárazon, a közösségi oldalak szinte felrobbantak, mindenki sietett a nyilvánosság elé tárni véleményét a (meglepő?) fejleménnyel kapcsolatban. Ki helyes döntésről beszél, ki világvégét emleget. Nekünk nem tisztünk megítélni az új elnök megválasztásának helyes vagy helytelen mivoltát, azonban nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Trump a művésztársadalomra is hatással van. A világ rezdüléseire érzékeny művészek a maguk eszközével fejezték ki és fejezik ki ellenérzésüket a republikánus jelölttel szemben. A műtárgy.com a teljesség igénye nélkül igyekszik bemutatni a Trump megválasztása előtti és utáni művészi megnyilvánulásokat, eltűnődik az elnök és a művészetek viszonyán, majd kitér a győzelem műtárgypiacra gyakorolt lehetséges hatásaira.
Graffitik és falfestmények
Az utcai művészetnek számos előnye van. Rendkívül alkalmas az irónia kifejezésére, az alkotásnak a névtelenség különösen pimasz merészséget kölcsönöz, de ami ezeknél is sokkal fontosabb: megszólítja az utca emberét, tömegekhez jut el, tömegekhez szól frappáns és érthető nyelven.
A TABBY művésznéven alkotó graffitis Bécsben pingálta a falakra lesújtó véleményét Trumpról.
A Ne etesd a trollokat feliratú kép apropója az, hogy az elnök „bármit mond, egyre több embert dühít fel, egyre több ember beszél róla, ami csak erősebbé teszi őt”.
TABBY: "Ne etesd a trollokat"
A Trump-szobor
Augusztusban tűnt fel New Yorkban a karikatúraszerű, de kifejezetten -legalábbis amennyire megítélhetjük- élethű meztelen szobor, ami valósággal sokkolta a járókelőket. A projekt az Indecline nevű anonim utcai művészek csoportjához köthető, akik eddigi munkáikkal már bizonyították rendszerellenes beállítottságukat. (Korábban a rendőri erőszaknak áldozatul esett színes bőrűek neveit tették ki a Hollywoodi hírességek sétányán.)
Fotózó csoport veszi körül az Indecline alkotását
Őszinte portré
A brit James Ostrer „Az Ego Rendszer” (The Ego System) elnevezésű projektében őszinte porrték létrehozásán fáradozott. Ez a törekvés Trumpnak a malacpofát, a bárány szemgolyókat, valamint a már-már ikonikus sárgás parókát eredményezte. A művész -állítása szerint- vizuális emléket kívánt állítani a nagybetűs megalomániának.
James Ostrer alkotása Az Ego Rendszer projekten belül
A fenti példák, azaz a kvázi ellenkampány időszaka azonban már lezárult. Mielőtt azonban rátérnénk a választást követő művészi reakciókra és az eredmény műtárgypiacra gyakorolt lehetséges hatásaira, időzzünk el egy kicsit Trumpnál, mint gyűjtőnél.
Donald Trump, mint gyűjtő
Habár Trump lányáról, Ivankaról tudni lehet, hogy kedveli a kortárs művészeket, és előszeretettel gyűjti többek között az amerikai festő, Christopher Wool képeit, addig az elnök művészet iránti viszonyulásáról és a gyűjteményéről kevés az információ. Trump közeli ismerősei mindenesetre azt állítják, hogy a férfi jobban szereti a jövedelmezőbb befektetéseket, így kevésbé leli örömét a műtárgyvásárlásban. A first lady, Melania Trump irodájáról napvilágot látott fotón feltűnik Renoir La Loge című alkotása, ami azonban nyilvánvalóan hamisítvány, az eredeti a londoni Courtauldban található.
Melania Trump a "Renoir" mellett pózol
A reakciók
És most lássuk, hogyan reagált az internet Trump megválasztásának hírére! Győzelme a legtöbb művészt is sokkolta, leghamarabb talán a képregényrajzolók, illusztrátorok és karikaturisták ocsúdtak és örökítették meg gondolataikat. Az ábrázolások központi szereplője -nem meglepő módon- az ikonikus Szabadság-szobor. Az Ygreck néven alkotó illusztrátor rajzán a Szabadság-szobor Kanada ajtaján kopog, kezében amerikai bőrönd.
Ygreck reakciója a választás eredményének hírére
Dawid Rowe képén (ami egyébként régebbi, de most viharos sebességgel terjed a neten) a jó reggelt kívánó, reggeli újságot olvasó Trump mellett összehúzva magát fekszik a félelemtől kikerekedett szemű Szabadság-szobor.
David Rowe véleménye
Mi lesz a műtárgypiaccal?
Külföldi oldalak, köztük az Artnet, a választás végeredményének a műtárgypiacra gyakorolt hatását is vizsgálják. Többféle lehetséges kimenetelt jósolnak. Először is számolnak azzal a ténnyel, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben az emberek szívesen fektetnek kézzelfogható dolgokba, amilyen az arany és a különböző műtárgyak. Todd Levin, a téma szakértője az Artnetnek adott telefonos interjújában úgy nyilatkozott, hogy a bizonytalanság ellenére valószínűsíti, hogy Trump győzelme nem fogja drámaian befolyásolni a műtárgypiacot. Suzanne Gyorgy, a Citi Private Bank művészeti ügyekért felelős vezetője úgy gondolja, hogy a következő aukciókon szereplő nagyágyúk, mint Monet és Kandinsky a Christie's árverésén, olyannyira különleges és kihagyhatatlan lehetőséget jelentenek a gyűjtők számára, hogy a vásárlási kedvet az USA elnökének kiléte sem tudja befolyásolni.
Claude Monet Szénakazal című 1891-es festménye, a Christie's november 16-ai aukciójának egyik kiemelkedő alkotása
Amennyiben az emberek úgy gondolják, hogy Trump megválasztásával megnőtt egy esetleges háború kibontakozásának a kockázata, úgy a műalkotások árai csökkenhetnek, mint ahogyan az a II. világháború kitörése előtt is történt.
A szakértők szerint tehát a műtárgypiacon nem várhatunk egetrengető változásokat, meglepetések azonban érhetnek minket, nincs más dolgunk, mint figyelemmel kísérni a közeljövő nagyszabású árveréseit.
Járfás Eszter
