A mai, egyre magasabb árakat elérő műtárgypiaci trendek korában egyre inkább előtérbe kerülnek a műtárgyak befektetési aspektusai. Ezért is hirdette meg a műtárgy.com idén őszre ismét tavalyi teltházas, három részes műtárgybefektetési előadássorozatát, melyen a hazai műtárgypiac kiemelkedő szakértői fogják elemezni az aktuális piaci folyamatokat úgy, hogy a kezdő és haladó gyűjtőknek is támpontot adjanak.
A Deloitte Art as an investment Why should art be considered as an asset class? című, a műgyűjtés befektetési aspektusaira koncentráló kutatása szerint a műtárgyakat érdemes egy önálló pénzügyi eszközosztálynak tekinteni az olyan hagyományos eszközosztályok mellett, mint a kötvények, részvények, az ingatlan és az arany. Elemzésük szerint bár a műtárgypiac tradicionálisan egy magas kockázatú, illikvid, kevéssé transzparens, kevéssé szabályozott, magas tranzakciós költségekkel bíró befektetési terület volt, az elmúlt évek változásai azt valószínűsítik, hogy egyre többen orinetálódnak a műtárgypiac felé elsősorban befektetési szándékból. Ez pedig elvezet a műtárgypiac financializációjához és eredményeinek jobb számszerűsítéséhez, amit csak megerősít a technikai fejlődés, ami által transzparensebbé válnak a műalkotások árai is.
Ahhoz, hogy valaki sikeresen vágjon bele a műtárgybefektetésbe, és egyszerre tudjon olyan alkotásokat vásárolni, amiket szeret és jó befektetésnek is számítanak, érdemes figyelni pár kezdőlépésre.
Érdemes megismerni a műkereskedelem platformjait és csatornáit, mivel műtárgyakat ma már nagyon sokféle módon szerezhetünk be - licitálhatunk az árveréseken, ellátogathatunk a galériákba, műkereskedésekbe vagy a művészek műtermeibe, böngészhetjük az online műkereskedelmi portálok kínálatát, végigjárhatjuk a hazai és nemzetközi vásárok standjait, de vásárolhatunk más gyűjtőktől is. A különböző értékesítési csatornáknak "játékszabályai", előnyei és hátrányai vannak, különösen a hazai műkereskedelem forgalmából legnagyobb szeletet kihasító aukciók sokak szemében még mindig kissé misztikusnak tűnő világának. Ezekbe a témákba vezeti be a hallgatóságot Emőd Péter Melyiket válasszam? - A műkereskedelem csatornái előadása 2018. szeptember 10-én.
Ha a csatornákat már ismerjük, jöhetnek az árak! A múltban a gyűjtők remélték és hitték, hogy műtárgy szerzeményeik a jövő művészettörténetében fontos szerepet játszanak majd, és emiatt pénzbeli értékük is növekszik. Ma sok gyűjtő abban a hitben vásárol, hogy egy művész alkotásainak jelentős árnövekedése eleve azt jelzi, hogy az adott művész a művészettörténetben fontossá vált. Manapság a piaci érték sokkal dominánsabb értéktöbblet növelő tényező, mint valaha. A művészet végül is nem az, aminek hittük. A művészet készpénz. - írta Leo Steinberg művészetkritikus 1968-ban. Ma, 50 évvel később a művészet és a pénz viszonyába vezet be Spengler Katalinnak A mai kortárs műtárgypiac és a műtárgy árát alakító tényezők című előadása 2018. szeptember 17-én.
Végül, de nem utolsó sorban gondolnunk kell arra is, hogy a műtárgypiac egy globális piac. A világ ma legdrágább egyetlen műtárgyáért 450.312.500 dollárt fizettek ki 2017 novemberében egy árverésen - ez magyar pénzre átszámolva kereken 119 milliárd 462 millió forint. Ez csaknem hatszorosa Magyarország teljes egyéves műtárgy-kereskedelmi forgalmának; és kereken négyszázszor több mint amennyit idehaza eddig a legdrágább műalkotásért valaha kifizettek. És ha ugyanezt az összehasonlítást az élő művészek munkáinak legmagasabb árai között is megtesszük, a különbség ott már több mint nyolcszázszoros. Martos Gábor Világpiac - magyar piac - A műtárgy-kereskedelem legsikeresebb külföldi, illetve hazai szereplői előadása 2018. szeptember 24-én a műtárgypiac legsikeresebb nemzetközi és hazai szereplőit, alkotóit és műveit mutatja be, és elhelyezi a magyar műtárgypiacot a globális térképen.
A műtárgy.com által rendezett három alkalmas műtárgybefektetési előadássorozatának célja az, hogy az előadások és az azokat követő beszélgetések során információhoz juttassa azokat, akiket érdekel a műtárgypiac befektetési aspektusai. A három előadó, Emőd Péter, Spengler Katalin és Martos Gábor a hazai műtárgypiac legnagyobb tudású szakértői közé tartoznak, így a résztvevők a legjobbaktól tanulhatnak. A három előadás hiánypótló a magyar műkereskedelmi piacon, és lehetőséget ad a műtárgypiacot eddig csak távolról figyelőknek arra, hogy megismerjék a piacot, és ezekkel a tudásoknak a birtokában üzletileg is sikeresen vásároljanak műtárgyakat.
