A grafika, különösen a kortárs magyar művészek grafikái a műtárgypiacnak abba a szegletébe tartoznak, ahol érdemes elkezdeni a műgyűjtést - írja a műtárgy.com a legfrissebb ajánlójában.

A grafika a műtárgypiac egy méltatlanul alulértékelt szegletébe tartozik, mivel ez a piac jellemzően az olaj-vászon képeket helyezi a legmagasabb polcra. Ennek ellenére a grafika művészeti értéke semmivel sem kisebb, mint a festményeké. Sőt, a grafikák apróbb méretükből fakadóan sokszor ideálisabbak is egy otthon falára.

A grafikák közt léteznek sokszorosított és egyedi művek is. Az előbbiekből a művész egy, jellemzően kis példányszámú sorozatot készít, még az egyedi grafikákból (például a rajzokból), csak egy megismételhetetlen példány létezik. A sokszorosított grafikák, melyeket a művészek sokszor szignóznak is, az azonos minőség mellett jellemzően kedvezőbb áron érhetőek el a piacon, így ezt az ajánlót is döntően az ilyen jellegű művek dominálják.

Az alábbiakban bemutatott grafikák közt találhatunk befutott és fiatalabb alkotókat is, de műveik, talán köszönhetően a kortárs és magyar voltuknak, jellemzően baráti árakon érhetőek el. Így bárkinek, aki most kezd el ismerkedni a műgyűjtéssel, vagy limitált összegekért szeretne kiváló műtárgyakat vásárolni, jó döntést jelenthetnek ezek a grafikák.

Az alábbiakban bemutatott művek mind licitálhatóak lesznek a következő hetek hazai aukcióin.

A szentendrei művészet egyik fenegyerekének, az A. E. Bizottság zenekar alapítójának, az idén 66 éves ef Zámbó Istvánnak a képeit nem csak az aukciókon érdemes keresni. A most kalapács alá kerülő Álom című nyomatához stílusukban nagyon közel álló képeiből október 23-ig látható A gyönyör visszhangja című kiállítás Szentendrén.

ef Zámbó István: Álom /Dream (1994), Szitanyomat, papír 45,5 × 57,5 cm 

Fajó János a magyar grafika egyik kortárs nagy örege, aki 1971-ben részt vett a Budapesti Műhely nevű grafikai alkotóközösség megalapításában is. Fajó régóta várt életmű-katalógusa pedig éppen idén ősszel fog megjelenni Az út címmel.

Tomasz Piars bár Lengyelországban született, de a Képzőművészeti Egyetemet már Budapesten végezte el. Piars, nem csak művészként dolgozik, hanem ő felel a budapesti Lengyel Intézet kiállításaiért is.

A pár éve elhunyt Gross Arnold a magyar rézkarcművészet egyik kiemelkedő alakja volt. Ez a képe a művészre jellemző varázslatos, mesebeli hangulatban mutatja be Amszterdamot.

A Zuzu-Vető páros műve, amely Méhes Lóránt 2007-es, az Ernst Múzeumban rendezett retrospektív tárlatán is ki volt állítva, jó példája a páros 1980-as évekbeli művészetének, melyben groteszk, dadaista módszerekkel nevettették ki az államszocializmust.

Az 1997-ben elhunyt Vasarely talán még épp belefér a kortárs művészek kategóriájába, de annak, akit felcsigázott az idén nyári fociláz, nem szabad kihagynia ezt a szitanyomatot.

Swierkiewicz Róbertnek ez a nagyméretű litográfiája ősi művészeteket idéző, sajátos szín- és forma kavalkáddal dicsőíti a teremtést.

Szalay Lajos, a 20. századi magyar grafika egyik legfontosabb figurája élete jelentős részét külföldön,, Párizsban, Dél-Amerikában és az USA-ban töltötte, és így fordulhatott elő, hogy még Pablo Picasso is megismerte a munkáit, melyekért lelkendezett is.

A hat éve elhunyt Kass János ugyancsak központi figurája volt a 20. század magyar grafikájának. Ez a rézkarca azt a legendát idézi fel, hogy Assisi Szent Ferenc, akit az állatok védőszentjeként is tisztelnek, madaraknak és állatoknak és prédikált.