2018. március 13-án mutatták be a "Középkori magyar aranyforintok" emlékérme-sorozat ötödik tagját, Habsburg Albert aranyforintját, melyet most a műtárgy.com prezentál a műgyűjtőknek. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott és a Magyar Pénzverő Zrt. által vert és forgalmazott Habsburg Albert aranyforint a 2012-ben megkezdett arany emlékérme sorozatba illeszkedik, amelyben korábban I. Károly, I. Lajos, Mária és Zsigmond aranyforintjai jelentek meg.
Albert, aki az első Habsburg volt a magyar trónon, 1397. augusztus 16-án született Bécsben. Apja, IV. Albert osztrák herceg 1402-ben kötött szövetséget Zsigmond magyar királlyal, miszerint ha fiúörökös nélkül halna meg, Albert örökli a magyar trónt. Albert, aki sok időt töltött a királyi udvarban, 1422-ben pedig feleségül vette Zsigmond lányát, Luxemburgi Erzsébetet, és ezzel nem hivatalos trónörökössé lépett elő. Zsigmond 1437 decemberi halála után pár nappal Habsburg Albertet Pozsonyban magyar királlyá választották, megkoronázására pedig 1438. január 1-én került sor a magyar királyok koronázó-városában, Székesfehérvárott. Habsburg Albert uralkodása azonban sokkal rövidebb volt, mint amennyit a trónra várt. 1439 őszén Albert hadba vonult a török ellen, de a magyar táborban vérhasjárvány ütötte fel a fejét, amelyben Albert is megbetegedett. Hazafelé tartva, 1439. október 27-én halt meg a Komárom megyei Neszmélyben, és bár a bécsi Szent István-templomban kívánt nyugodni, de végül Székesfehérvárott temették el. Így Albert nem élhette meg fiának, a későbbi V. László magyar királynak 1440 februári születését.
Albert rövid uralkodása alatt két aranyforinttípust veretett, amelyek csak az előlapi címerábrázolásban különböznek. Az első típuson a négyosztatú címerpajzsban a magyar vágások és a kettős farkú cseh oroszlán szerepel (mivel Albert cseh király is volt), míg a másodikban az osztrák és a morva címerelemek is megjelentek. Az aranyak hátlapján immáron I. (Nagy) Lajos óta Szent László király álló alakja látható, kétoldalt verde- és mesterjegyek.
Az érme előoldalán található központi motívum megalkotásakor Albert 1439-től vert második aranyforinttípusának előlapi címerábrázolása ihlette Király Fanni ötvösművészt, az emlékérme tervezőjét. Középen gyöngykörben négyrészű címerpajzs látható, benne a magyar vágások, a cseh oroszlán, az osztrák pólya és a morva sas helyezkedik el. A címert a korabeli aranypénzek hátlapján megtalálható verde- és mesterjegyekből vett válogatás veszi körül, amelyek (az óra járása szerinti irányban) a következő városokra és személyekre vonatkoznak: P (Polner Konrád körmöcbányai kamaraispán), S (ismeretlen személy vagy verdehely), bárány (Lemmel János szebeni kamaraispán), PR ligatúra (Pfeffersach Miklós szebeni kamaraispán) és R betű, tetején kereszttel (Rudel Konrád körmöcbányai kamaraispán jegye). A hátlap fő motívumát Albert király első aranyforinttípusa hátlapi éremképének valósághű másolata jelenti: Szent László király szembenéző álló alakja, jobbjában bárd, baljában országalma, kétoldalt h-bárány verde- és mesterjegy kombináció látható, amelyek közül az első jegy a pénzverdének helyet adó Szeben (németül Hermannstadt) városának kezdőbetűje, míg a bárány a pénzverésért felelős kamaraispán, Lemmel János címere. A piefort változat peremirata "ALBERTVS DEI GRATIA REX VNGARIE" (Albert Isten kegyelméből Magyarország királya). Az emlékérméből 2000 darab verhető, a piedfort (vastagveret) változatból pedig maximum 500. Emellett azonos érmeképpel, de 2000 Ft-os címletben színesfém emlékérme is kibocsátásra került 5000 darabos limittel.
