A hollandiai TEFAF, amely a világ legnagyobb művészeti vására minden évben elkészíti az elmúlt év legfontosabb trendjeiről szóló riportját. A műtárgy.com most a legfrissebb, pár napja megjelent 2016-os kiadásának a legfontosabb megállapításai közül mutat be néhányat.

2011 óta tavaly először csökkent a nemzetközi műtárgypiac forgalma. Ez 2014-ben globálisan 68,2 milliárd dollár volt, ami 2015-re 63,8 milliárd dollárra változott, ez 7%-os visszaesést jelent. A műtárgypiaci ügyletek száma kisebb mértékben, 2%-kal, de ugyancsak csökkent így 38,1 millió ilyen üzletet kötöttek meg 2015-ben. A műtárgypiac lassulása, visszaesése senkinek nem lehet meglepetés, aki figyelemmel követte a műtárgypiac elmúlt hónapjainak tendenciáit. Nemrég szivárgott ki, hogy a Sotheby's a negyedik negyedévben 11 millió dolláros veszteséget könyvelt el és 2016 első felében az eladásának a csökkenésére számít. Ezeknek a piaci folyamatoknak a negatívabb makrogazdasági környezet is az oka lehet, mivel olyan feltörekvő piacon, mint Kína vagy Brazília inogtak meg. Természetesen ez távolról sem jelenti azt, hogy óriási válságba zuhanna a műtárgypiac, sokkal inkább egy ciklikus kiigazítási fázisnak lehetünk a tanúi.

Nem minden piac gyengült, az USA-ban például 4%-kal nőtt a forgalom, ami még inkább megerősítette a domináns amerikai pozíciót a műtárgypiacon. Persze ez kevesebb, mint a 2014-es 10%-os amerikai növekedés, de így is a világpiac 43%-át teszi ki az amerikai műtárgypiac. Ezzel szemben a kínai piac 23%-kal csökkent, amit már nyugodtan nevezhetünk zuhanásnak is, és így Anglia szerezte meg a második legnagyobb piac pozícióját. Ezzel Kína a globális műtárgypiaci forgalom 19%-át adja, és egymás után a második évben vesztett a pozícióiból.

A műtárgypiacok belső struktúrái is megváltoztak. Egyre nagyobb teret kapnak a legdrágább, 1 millió dollárnál többet érő alkotások, melyek 2015-ben a teljes aukciós forgalom értékének 57%-át adták. Ezzel egy időben ezek a tranzakciók csak a műtárgypiaci eladásoknak kevesebb, mint 1%-át tették ki. Ezzel együtt, csak a 10 millió dollárnál drágább művek piacán volt megfigyelhető növekedés, de az 19%-ot tett ki, köszönhetően az év aukciós rekordjainak.

A rekordokat pedig szinte kizárólag egy piaci szegmens, a modern és kortárs művek szegmense hozta, melyek 2015-ben a teljes műtárgypiaci forgalom 30%-át jelentette. Ezek közül is a különösen értékállónak gondolt modern művek, és kevésbé a piac ingadozásainak jobban kitett kortárs alkotások sikerét hozta 2015.

Érdekes fejleményként az aukciós piacon eladott alkotásoknak egyre nagyobb és nagyobb részét teszik ki a kortárs alkotások. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a régi mesterek piaca zsugorodóban lenne, hanem inkább azt, hogy ez a piac a nagyobb diszkréciót és egyedi szakértelmet sugárzó magángalériás adás-vételeket preferálja.

Az a tendencia nem is lehet meglepetés, hogy az általános piaci visszaesés ellenére az online műtárgypiac erősödött, összesen 7%-kal és így a teljes műtárgypiaci forgalomból 4,7 milliárd dollár, azaz több mint 7% az online térben zajlik. Egyre inkább vásárolnak online a gyűjtők a legértékesebb alkotások közül is, és az új gyűjtők is nyitottabbak arra, hogy ezen a kevésbé látványos piacon kezdjék el a műgyűjtői pályájukat.

A műkereskedőkhöz és galériákhoz kötődött 2015-ben a műtárgypiaci forgalom 53%-a, míg az aukciósházak 47%-ot tettek ki. A kereskedők a forgalmuk 40%-át realizálták vásárokon, ami megfelel az elmúlt évek számainak, így a vásárok szolid visszaesése minden bizonnyal nem külön folyamat, hanem az általános piaci trendek része.

A legmeglepőbb adat az, hogy a csökkenő forgalom ellenére az aukciósházak és műtárgykereskedő költségei csak növekedtek 2015-ben. Könnyen lehet, hogy a piaci folyamatokhoz igazodó költségcsökkentésekhatásait csak a 2016-os adatokon fogjuk látni.