A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum avantgárd gyűjteménye a Magyar Nemzeti Galériában
A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum kollekciója az orosz avantgárd művészetének egyik legrégebbi és legegységesebb gyűjteménye. Ez az Oroszországon kívül még soha ki nem állított anyag mutatkozik be most Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A negyven kiemelkedő művet felvonultató kiállításon többek között olyan nevek szerepelnek, mint Kazimir Malevics, Vaszilij Kandinszkij, Alekszandr Rodcsenko, El Liszickij, Natalja Goncsarova vagy Mihail Larionov.
Kazimir Malevics: Szuprematizmus, 1915, © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum
A Jekatyerinburgi Művészeti Múzeum az 1910–1920-as évek orosz avantgárd művészetének egyik legjelentősebb gyűjteménye. A múzeum alapítása szorosan összefügg az orosz kulturális élet forradalom utáni átszervezésével. A Közoktatási Népbiztosság (Narkomprosz) moszkvai képzőművészeti osztályán 1918-ban azzal a céllal gyűltek össze az avantgárd művészek, hogy a modern művészeti múzeumok és az állami kiállítások népnevelési elveit megvitassák. Anatolij Lunacsarszkij közoktatási népbiztos 1918 decemberében jóváhagyta azoknak a kortárs művészeknek a névsorát, akiknek a műveit a Narkomprosz az állami művészeti alap számára meg kívánta vásárolni. 1920-ban ebből a hatalmas anyagból válogatták A modern festészet összes irányzata című nagyszabású kiállítást, amely a későbbiekben a jekatyerinburgi múzeum gyűjteményének is az alapját képezte. A gyűjteményt 1925 és 1934 között az Uráli Állami Múzeumban őrizték, majd 1936-ban átkerült az újonnan megnyílt Szverdlovszki (Jekatyerinburg neve a szovjet időkben) Művészeti Galéria tulajdonába.
A múzeum gyűjteményében az orosz avantgárd csaknem valamennyi irányzata – kubizmus, kubofuturizmus, neoprimitivizmus, szuprematizmus, konstruktivizmus – kiemelkedő fő művekkel van jelen. Az 1910-es évek sajátosan orosz neoprimitivista stílusát Mihail Larionov, Natalja Goncsarova és Olga Rozanova munkái képviselik. A Káró Bubi művészcsoport legendás alkotói közül többek között Alekszandr Kuprin, Arisztarh Lentulov, Ilja Maskov és Robert Falk képei találhatók a gyűjteményben. Nagyezsda Udalcova kubista kompozíciója ott volt a híres 1915-ös Utolsó futurista festménykiállítás. 0,10című tárlaton. A Jekatyerinburgi Múzeum büszkesége, Vaszilij Kandinszkij és Kazimir Malevics egy-egy remekműve, szintén szerepel Budapesten. A szuprematizmus követői közül a gyűjtemény Olga Rozanova, Ivan Kljun és Ljubov Popova munkáit őrzi. A múzeum tulajdonában van Alekszandr Rodcsenko Absztrakt kompozíciója, amely a festő 1910-es évek végén alkotott művei közül az egyik legjelentősebb alkotás.
Olga Rozanova: Nővérem, Anna Vlagyimirovna Rozanova arcképe, 1912,
© Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása végigvezeti a látogatót az 1910-es és 1920-as évek orosz avantgárd művészetének legfontosabb irányzatain. A történelem viharos eseményei is megelevenednek korabeli dokumentumokon keresztül, hiszen az orosz avantgárd kivételes művészi aktivitása csak az orosz társadalom jellegzetességeinek ismeretében és a történések sodrában értelmezhető. A tárlat korabeli dokumentum- és művészfilmek részleteinek tematikus válogatásával idézi meg a forradalmi korszak atmoszféráját. Időutazást kínál a múltba: az archív képkockákon történelmi személyek és sorsdöntő mozzanatok villannak fel, megelevenedik a társadalom különböző rétegeinek élethelyzete és hétköznapi tevékenysége.
Ilja Maskov: Székben ülő nő portréja, 1913, © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum
A kiállításhoz kétnyelvű (magyar–angol) impozáns katalógus készült. A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum teljes avantgárd gyűjteményének publikálása igazi művészettörténeti szenzáció.
A kiállítás kurátora: Gergely Mariann, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze.
Magyar Nemzeti Galéria, C épület
2016. január 29. – május 1.
