A műtárgy.com most az 1920-as és 1930-as évek meghatározó magyar művészeti irányzatához, a Római Iskolához kötődő alkotók képei közül válogat. A Római Iskola körében készült alkotások még ma is meg tudják osztani a művészetkedvelőket, azonban esztétikai értékük megkérdőjelezhetetlen, és ezt visszatükrözik a műalkotások növekvő piaci értékei is.

A Római Iskola 1928-ban jött létre a Római Magyar Akadémia keretein belül. Az 1920-as és 1930-as években az ide kikerülő művészek legalább egy évet töltöttek Rómában, művészetükre jellemzően nagy hatást gyakorolt a középkori és reneszánsz itáliai művészet. Nem csak a kikerülő művészek névsora, hanem a kialakuló szellemi- és stílusközeg is nagyban függött az iskolát vezető művészettörténésztől, Gerevich Tibortól, nem véletlen hogy gyorsan rá is ragadt a "gazda" megnevezés.

A Római Iskola művészetében egyszerre jelent meg az avantgárd tendenciáktól való elfordulás és azoknak a megszelídítése is, ezáltal pedig a beépítése egy konzervatívabb művészeti eszménybe. A Római Iskolások művészete párhuzamban volt az európai művészetben az 1920-as években megjelenő konzervatív, megszelídülő fordulattal, egyszerre merített az archaikus művészetből, az itáliai művészeti hagyományokból és az olasz Novecento mozgalomból.

A Római Iskola először az 1930-as Velencei Biennálén mutatkozott be, a legfontosabb kollektív munkájuk pedig a Városmajori Templom volt. Hosszú évtizedes feledés után a stílusirányzattal az 1980-as években kezdett el újra foglalkozni a művészettörténet, és az elmúlt években az aukciós piacon is rekordárakon kelnek el a műveik, alig egy hónapja például Patkó Károly egy festményéért 50 millió forintot fizettek.

Az alábbiakban bemutatott alkotások mind licitálhatóak lesznek a következő hetek hazai aukciós piacán.

Kontuly Béla, aki a portréfestés kiemelkedő művésze volt, a Pacher család számos gyerektagját is megfestette, de csak a legfrissebb kutatások bizonyították be, hogy ez az alkotás is ebbe a csoportba tartozik.

Aba-Novák Vilmos még a Római Iskola előtt, az 1920-as évek elején festette ezt a reprezentatív, a késő reneszánsz itáliai mestereket megidéző portrét.

Ennek a kemény, hideg színekkel készült bibliai témájú képnek egy későbbi változata az 1942-es Velencei Biennálén is szerepelt.

Molnár C. Pál festménye az Újszövetség egyik legismertebb jelenetét dolgozza fel klasszicizáló stílusban.

Medveczky még csak 24 éves volt, amikor ezt a portrét festette a feleségéről.

1929-től férjével, Kontuly Bélával együtt Fuchs Hajnalka is Rómában dolgozott, vallásos érdeklődése ezen a szőnyegtervén is jól látható.