A 20. századi magyar festészet kétségkívül a hazai művészettörténet egyik legizgalmasabb korszaka közé tartozik. A számos történelmi fordulat között sok művészeti irányzat virágzott, és szerencsére sok nagyszerű művész kiemelkedő műveket alkotott. A műtárgy.com most ezek közül válogat nyolc olyat, melyekre hamarosan licitálni is lehet.

Ahogy azt a múlt heti cikkünkben bemutattuk, a nagynevű, befutott művészek alkotásai jellemzően stabil, de tőkeigényes befektetésnek számítanak a műtárgypiacon. A 20. századi magyar művészet szép számmal hátrahagyott olyan műveket, melyek nem csak befektetésként érdekesek, hanem a művészeti értékük is kiemelkedő.

Mattis-Teutsch Jánosnak ez a képe absztrakcióvá sűríti a természeti és lelki folyamatokat. A dinamikusan nyíló virág, a cím szerinti lélekvirág formái és bátor színes színei az expresszionizmus hatását hordozzák. Mattis-Teutsch-ot ez az irányzat befolyásolta ezekben az években, de még a német expresszionizmus egyik legfontosabb fórumával, berlini Der Sturm csoporttal is együttműködött.

1. Mattis-Teutsch János: Lélekvirág, 1919-21 körül, 53*42 cm, olaj, vászon, MT

Kacziány Aladár képe Mattis-Teutsch-hoz hasonlóan egyszerre ábrázol lelki és természeti folyamatokat, de egy sokkal visszafogottabb és figuratívabb formanyelven. Bár ez a kép az 1930-as évek végén készült, továbbra is jelen van benne a szecesszió formanyelve, sőt, más klasszicizáló, preraffaelita jegyeket is felismerhetünk ezen a spirituális érdeklődést is mutató festményen.

2. Kacziány Aladár: Vázlat a Tavasz kompozícióhoz, 1938-1939 körül, 110*89 cm, gouache, papír, kartonra kasírozva, Kacziány Aladár

Márffy Ödön művészete az elmúlt években került újra az érdeklődés középpontjába a Szín, fény, ragyogás című emlékkiállítással és Rockenbauer Zoltán számos, Márffyról szóló könyvével.

3. Márffy Ödön: Ifjú hölgy portréja, 74*63 cm, olaj, vászon, Márffy Ödön

Márffyhoz hasonlóan Félegyházi László képe is egy női portré, de Márffy képének elmosódott kontúrjai helyett itt az éles vonalak emelik ki a felesége portréját. Félegyházi a kép megfestésekkor még csak 22 éves volt, de már itt látszik az a festői tehetség, ami a magyar szocreál egyik legmélyebb festőjévé tette őt később.

4. Félegyházi László: Felesége portréja, 1929, Aukcionálva: Nagyházi Galéria, 2005. december, 315. tétel, 87*65 cm, olaj, vászon, Félegyházi 929

Ferenczy Károlynak pont ezek, a birkózókat ábrázoló képei kavarták az elmúlt évek egyik legizgalmasabb művészettörténeti vitáját Magyarországon, amikor a négy évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Galériában rendezett életmű-kiállítás kapcsán az egyik kurátor, Boros Judit azt vetette fel, hogy ezek a képek egyfajta homoerotikus esztétizmust hordoznak magukban.

5. Ferenczy Károly: Birkózók, (1908), Aukcionálva: Virág Judit Galéria, 5. aukció, 114. tétel, 51*64 cm, olaj, vászon, Ferenczy K

Gábor Jenő képén is központi helyet kapnak az izmos testek, de itt a kép célja a vásári hangulat kiemelése, ahol a népi ruhába öltözött vásározók és a városi kontextusból érkező artisták találkoznak. Ugyanígy kiemeli a képen a tradicionális és a modern találkozását az előtérben látható lovak, és a háttérben látható körhinta-lovak kettőssége.

6. Gábor Jenő: A pécsi vásár, 1940, 130*221,5 cm, olaj, vászon, Gábor J.

Czóbel Béla, aki élete utolsó harmadában, 1940-től Szentendrén élt, számos képén megfestette a várost. Bár Szentendrének is van és volt egy nyüzsgő, piacos arca is, Czóbel itt mégis az üres utcákat hangsúlyozta, ahol csak egyetlenegy alakot láthatunk.

7. Czóbel Béla: Szentendrei házak, 61*81 cm, olaj, vászon, Czóbel

Míg az 1960-as és 1970-es évek neoavantgárd művészete sokszor radikális szakítást hirdetett a tradicionális művészeti műfajokkal, így a festészettel is, az 1980-as években úgy Magyarországon, mint globálisan visszatért a festészet a kortárs művészet legizgalmasabb műfajai közé. Ennek, a Magyarországon Új Szenzibilitásnak hívott irányzatnak volt az egyik fontos alkotója Mazzag István.

8. Mazzag István: Hegy, 1991, 80*80 cm, olaj, vászon, M