125 éve született Lajtha László, zeneszerző, a magyar népzene egyik legfontosabb kutatója. Az ennek az évfordulónak az alkalmából készült emlékérmét, mely könnyen a numizmatika iránt érdeklődők kedvelt darabja lehet, most a műtágy.com mutatja be az olvasóknak.
Ezt az új, 2017-es emlékérmét a Magyar Nemzeti Bank bocsátja ki, míg az érme verését és forgalmazását a Magyar Pénzverő Zrt. végzi. Az emlékérme akár fizetésre is használható lenne, hiszen a névértéke erejéig ugyanúgy törvényes fizetőeszköz, mint a forgalomban lévő fémpénzek. Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy nem szolgál forgalmi célokat, a vásárlások során nem is lenne érdemes fizetőeszközül használni, hiszen korlátozott példányszáma, különleges anyaga és igényes művészi kivitelezése miatt egyedi értéket képvisel.
Az érmét két különböző minőségben is elkészítették, amit ebből fakadóan különböző névértékeken lehet megvásárolni. A színesfém emlékérme 2000 forintba kerül, míg az ezüstből készült verzióért 5000 forintot kérnek. Az emlékérméket kedvező áruk okán bátran lehet azoknak is ajánlani, akik csak most ismerkednek a numizmatikai gyűjtés gazdag és szövevényes területével.
Mindkét érme elő és hátlapján ugyanazok a motívumok szerepelnek. Az előlap egyszerre utal Lajtha László két kutatási területére, a népzenére és a néptáncra, mivel ezen az oldalon lendületesen táncoló párt figyelhetünk meg, népzenészekkel a háttérben. Az érmék hátlapján maga Lajtha László látható olyan ábrázolásban, melyet egy, élete végén, az 1960-as évek elején készült kép ihletett. Az érme különlegessége az is, hogy a két oldalát más-más tervezte: az előlap Horváth Andrea munkáját dicséri, akinek mesterjegyét a nagybőgőn láthatjuk, míg a hátlap Pelcz Balázs munkája, akinek mesterjegye Lajtha ruházatának váll-részén található.
Lajtha László 1892. június 30-án született Budapesten és 1963. február 16-ig élt. 1907-ben nyert felvételt a Zeneakadémia zongora tanszakának előkészítő osztályába. 1909-ben a hangszeres tanulmányok mellett ugyanitt kezdte el a zeneszerzés tanszakot. Lajtha az első évben az egyik leghíresebb zeneszerző és népzenekutató, Kodály Zoltán osztályában tanult, majd 1913 júliusában Herzfeld Viktor diákjaként diplomázott, sőt 1910 őszén rövid ideig a másik világhírű magyar zeneszerző és népzenekutató, Bartók Béla akadémiai zongoraosztályának is hallgatója volt.
Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan Lajtha életében tudósként és zeneszerzőként is fontos szerepet kapott a népzene, első gyűjtőútjára 1911-ben Bartók ösztönzésére indult el. Zeneakadémiai évei alatt hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakon vett részt Lipcsében, Genfben és Párizsban. Mindezek a benyomások jelentősen formálták alkotói szemléletmódját: Bartók 1910 körül írott művei, a francia zenei irányzatok és a magyar népzene hatása sajátos ötvözetté váltak Lajtha műveiben. 1919-től közel 30 éven keresztül a Nemzeti Zenede tantestületének tagja volt Lajtha, a II. világháború után pedig rövid ideig az intézmény vezetésének feladatait is ő látta el. 1939 őszén ő vezette be és oktatta a Zenedében a magyar népzene tantárgyat.
Lajtha népzenei lejegyzéseinek legendás aprólékossága és a fennmaradt hangfelvételek együttesen teremtették meg a feltételeket később, a hetvenes években a táncház mozgalom megindulásához. A néptáncok megőrzésére szintén egészen aprólékos lejegyzési módszert fejlesztett ki, emellett a mozgóképes felvételek szükségességét is hangsúlyozta. 1951-ben elnyerte a Kossuth-díj arany fokozatát, 1955-ben a Francia Szépművészeti Akadémia tagjai közé választotta. Kései alkotókorszakának terméséből a vonósnégyesek és a szimfóniák sorozata emelkedik ki.
Lajtha László emlékét szerencsére nem csak ez az emlékérme őrzi. Utcát és iskolát is neveztek el utána, hagyatéka pedig 2013 óta az MTA BTK Zenetudományi Intézetében található. Ugyanebben az évben nyílt meg az intézmény Zenetörténeti Múzeumában a Lajtha-emlékszoba, mely állandó kiállításként a Lajtha-család Váci utcai lakásának bútoraiból és a zeneszerző használati tárgyaiból kialakítva a dolgozószoba eredeti elrendezését rekonstruálja. Ezen a hétvégén pedig a Múzeumok Éjszakája keretében kerül felavatásra Lajha László szobra, melynél Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fog beszédet mondani, és ekkor mutatják be a megújult Lajta emlékszobát is. Sőt, a Lajtha-emlékérme hivatalos kibocsátása is ezen a napon, 2017. június 24-én, 18 órától az MTA Zenetudományi Intézetében helyt kapó programsorozaton fog megtörténni, melyet egy Lajtha-emlékkoncert fog zárni.
